Schilling Árpád szerint:

"Szükségtelen az az illúzió, hogy a színház akkor szereti a közönségét, ha kiszolgálja azt. Az értelmes, felelős hozzáállás csak az lehet ,ha nézőinkkel kommunikálni akarunk , de nem azért ,hogy szeressenek ,hanem hogy megértsenek minket... A néző gondolkodó ember, akárcsak a színpadon megjelenő színész. A kettejük közötti szellemi interakció létrejötte mindannyiunk közös felelőssége: a színházcsinálóké éppúgy , mint a nézőtéren üldögélőké. " /Schilling Árpád: Vákuum/